A tarja akkor hálás, ha kap időt
A sertéstarját vastagabb szeletekre vágjuk, majd mindkét oldalát besózzuk és megborsozzuk. A fokhagymát összezúzzuk, és alaposan bedörzsöljük vele a húst. Néhány ág friss rozmaring kerül rá, ami nem tolakodó, inkább csak jelzi, hogy itt most lassú sütés készül.
Ha van rá idő, a hús pihenhet egy keveset, de akkor is szépen sül, ha rögtön tovább dolgozunk vele. A lényeg az, hogy ne hidegen kerüljön a tepsibe.
A krumpli nem köret, hanem alap
A burgonyát meghámozzuk és karikákra vágjuk. A hagymát vékony szeletekre, a paprikát és a paradicsomot darabokra vágjuk. Ezek kerülnek a tepsi aljára, enyhén megsózva és meglocsolva egy kevés zsiradékkal.
Ez a réteg nem csak alátét. A krumpli itt szívja magába azt a szaftot, amitől igazán jó lesz. Nem ropogósra sül, hanem omlósra és ízesre.
Egy tepsi, sok íz
A befűszerezett tarját a krumpli tetejére fektetjük. A maradék zsiradékkal megkenjük a hús tetejét, majd a tepsi széléhez öntjük a vizet. Nem a húsra, csak mellé, hogy legyen miből gőz képződjön.
A tepsit lefedjük, és százhatvan és száznyolcvan fok közötti sütőben kezdjük sütni. Itt nincs sietség. A hús lassan puhul, a zöldségek összeérnek.
A végén dől el minden
Amikor a hús már puha, levesszük a fedőt, és tovább sütjük, hogy színt kapjon. Ilyenkor érdemes egyszer kétszer meglocsolni a saját szaftjával. Nem kell túlsütni, mert a tarja könnyen kiszárad.
A kész ételt pár percig pihentetjük, mielőtt tálaljuk. Ez alatt a szaft megnyugszik, a szeletek szépen vághatók lesznek.
A teljes főzési idő megtekintéséhez menj a következő oldalra, vagy kattints a „Megnyitás” (>) gombra – és ne felejtsd el MEGOSZTANI a Facebook barátaiddal!
